Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2019.01.25

ARANYBÁL - Klasszikus bál mondern köntösben a BDZ-vel

Képtalálat a következőre: „ARANYBÁL”

 

A XXI. század fiatalos, lendületes, csillogó, sokszínű társasági eseménye gyakorlott és kezdő-bálozóknak

Ahogy közeledik a báli időszak és ezzel együtt a Budafoki Dohnányi Zenekar saját bejáratú Aranybálja, a közönségtől egyre több telefonhívást kapunk az öltözéket, a megjelenést, a viselkedést illetően. Ezért úgy gondoltuk, érdemes egy kicsit bevezetni önt, kedves olvasónk, a báli történelembe, a báli viselkedés és az Aranykor rejtelmeibe.

Mi is az az Aranykor?

Éppen száz évvel ezelőtt, 1918-ban ért véget az a korszak, amit Aranykornak, boldog békeidőnek nevezünk. A korszakot Belle Époque (szép időszak) vagy egyszerűen Fin de siècle (századvég) néven is emlegetik. 1866 után (a porosz-osztrák háború lezárásával, majd 1867-ben, a kiegyezéssel) az Osztrák-Magyar Monarchiában, majd 1871-től (a francia-német háború befejeztével) egész Európában egy szokatlanul hosszú – mintegy 50 éves – békeidő következett (innen a magyar nyelvben a boldog békeidők kifejezés), mely jelentős lökést adott a gazdasági és kulturális életnek.

Ez az elektromos áram, a villamosítás, a tudományok fejlődésének korszaka. A korszakot olyan tudósok fémjelzik, mint Kandó Kálmán, a nagyfeszültségű háromfázisú, ipari frekvenciájú váltakozóáramú vontatás első alkalmazója mozdonyoknál; Jedlik Ányos, az elektromotor – dinamó és a szódavíz feltalálója; Irinyi János, a zajtalan gyufa feltalálója; Puskás Tivadar, az első telefonközpont létrehozója; Eötvös Loránd, az Eötvös-inga megalkotója; Schwarcz Dávid a léghajó feltalálója; Bánki Donát és Csonka János az első benzinmotor építői; Just Sándor és Hanaman Ferenc, a volframszálas izzólámpa feltalálói; valamint Bláthy Ottó, Déri Miksa és Zipernowsky Károly, az első energiaátvitelre alkalmas, zárt vasmagú transzformátor feltalálói.

A nemzetközi tudományos életben Marie és Pierre Curie felfedezte a röntgensugárzást és a rádiumot, ezt követte Max Planck kvantumteóriája, Einstein relativitáselmélete, Rutherford, majd Niels Bohr atommodellje, amely felfedezések hatására felborult az addigi newton-i fizika.

Az orvostudomány fejlődésének hatására csökkent a csecsemőhalandóság, nőtt a higiénia, és ezzel együtt az átlagéletkor is. Freud úttörő módon alkalmazta a pszichoanalízist a gyógyászatban, mellyel nem csak a tudományos életre, de az irodalomra és a zenére is nagy hatást gyakorolt.

Ez az a korszak, ahol a polgárság igazán fel tudott emelkedni és egyre jelentősebb súlyt képviselt a társadalomban. Ez a nagyvárosiasodás időszaka is: Budapest, Bécs, Berlin ekkor válik igazi metropolisszá, ekkor épül a bécsi Ringstrasse, a berlini Unter den Linden, a budapesti nagykörút és Andrássy út, a földalatti vasút Budapesten, mely az első volt az európai kontinensen.

Az építészetben nagy teret hódított a historizmus, melynek legkiemelkedőbb mesterei Magyarországon Ybl Miklós (Operaház, Várkert-bazár), Schulek Frigyes (Erzsébet-kilátó, Halászbástya), Steindl Imre (Országház) voltak.

A századforduló uralkodó irányzatává mégis a szecesszió vált, mely az élet minden területén megjelent. A szecesszió már nem csak egy kiválasztott réteg irányzata volt; mindenki számára elérhető tárgyakat, épületeket hozott létre. A szecesszió képviselői már nem csak az arisztokrácia számára alkottak, hanem „hétköznapi” lakóházakat fürdőszobás lakásokkal, mindenki számára birtokba vehető középületeket. A bútorok is mindennapi használatra készültek, ügyeltek a praktikumra, ugyanakkor az élet legapróbb szeletét is tetszetős köntösbe öltöztették – gondoljunk csak egy szépen becsomagolt süteményre, egy intarziás fotelre, egy szép kávéfőzőre, egy gazdagon díszített épületre. A szecesszió építészetének legjelentősebb magyar képviselője Lechner Ödön, akinek nevéhez fűződik többek között az Iparművészeti Múzeum, a Földtani Intézet, vagy a Postatakarékpénztár épülete. De említhetnénk Róth Miksa üvegfestő és mozaikművészt, Zsolnay Vilmos kerámiaművészt, vagy Torockai Wigand Ede építész-iparművészt, aki ezüst-, rózsa- és cédrusberakásos bútorairól is ismert volt.  

A gazdag polgárok kulturális szalonokat működtettek – jórészt kávéházakban (ekkor hódít teret a kávéházi kultúra is), ahol a korszak irodalmi, képzőművészeti, zenei és tudományos elitje cserélhetett eszmét, oszthatta meg eredményeit egymással. Képzeljünk el egy szalont, ahol Arthur Schnitzler, Gustav Klimt, Siegmund Freud és Alban Berg cseveg egymással (és a kávéház látogatóival), miközben hatással is vannak egymás munkásságára.

A kulturális élet is hihetetlenül felélénkült: a nagy építkezésekből pedig már nem csak az állam, hanem a gazdag polgári réteg is kivette a részét (a bécsi Ringstrasse pompázatos épületeinek jelentős részét – az állami épületeken kívül (opera, parlament, városháza, egyetem, tőzsde) – a feltörekvő polgárság finanszírozta. A zenei életben kialakult a bécsi operett, mely ma is édes nosztalgiával idézi a korszak látszólagos gondtalanságát. A Strauss-família is e korszakban alkotta meg világszerte híres keringőit, melyek szintén a századforduló védjegyévé váltak. És ez az a korszak, amikor a bálok is aranykorukat élték.

Egy kis báltörténet

A bál kifejezés az olasz ballo, ballare (tánc, táncolni) szóból ered, az Osztrák-Magyar Monarchiába valószínűleg francia közvetítéssel jutott el. A táncmulatságok természetesen az emberiséggel egyidősek, elsősorban ünnepnapok köré szerveződtek. Az első bálokat a királyi udvarnál tartották, később magánszemélyek is rendeztek táncos társadalmi eseményeket, a módosabb arisztokraták és polgárok saját bálteremmel is rendelkeztek, de kocsmák, vendéglők is helyt adtak a különféle mulatságoknak. A polgárság megerősödésével a különböző települések is rendeztek bálokat, és mivel egy-egy város legnagyobb épülete az operaház vagy a színház volt, nem meglepő, hogy ezen impozáns épületek lettek a bálok első számú helyszínei. Innen az operabálok tradíciója is: Magyarországon 1886-ban, két évvel az operaház megépülte után tartották az első operabált.

A bálokba nem csak mulatni jártak az emberek. Egyrészt jelentős társadalmi esemény volt, ahol találkozások, eszmecserék zajlottak (egy bál rangját az is jelezte, hogy ki van ott), másrészt az ismerkedés fontos színtere is volt.

Bár a táncmulatságok bizonyos eseményekhez, ünnepekhez kötődnek (Anna-bál, szüreti bál, regrutabál, szalagavató bál, érettségi bál), a hagyományos báli szezonnak a farsang Vízkereszttől (január 6.) Hamvazó szerdáig tartó időszakát tekintjük. Bár manapság már szokás a farsangi időszakot november, azaz 11. hó 11-én kezdeni, ám ez csak egy XIX. századi találmány, és azzal áll összefüggésben, hogy a 11-et bolondos számnak tekintették, a kétszer tizenegy pedig így miért ne lehetne egy bolondos időszak kezdete.

Napjainkban egyre népszerűbbek az egyes foglalkozási ágakhoz kötődő bálok, mint például a cukrászok bálja, orvosok bálja, jogászok bálja, Magyar Borok Bálja, menedzserek bálja, sőt van már asztronómusok bálja is Bécsben!

Báli etikett

Az etikett előírja, hogy a bálban mikor, hogyan jelenjünk meg, hogyan viselkedjünk az érkezéstől a távozásig.

Öltözék

A báli etikett mindig kitér az öltözködésre. Ha egy báli vagy bármilyen protokolláris meghívót kapunk kézhez, szerepel benne a dress code, azaz, hogy hogyan kell megjelenni.

A white tie (fehér nyakkendő) kifejezés a férfiak esetében frakkot, fehér, álló gallérú inget díszgombokkal, fehér mellényt, fehér csokornyakkendőt, fehér övsálat és fekete lakkcipőt takar, hölgyeknél ilyenkor nagyestélyit ildomos viselni.

A black tie (fekete nyakkendő) egy kicsit engedékenyebb megjelenési forma: a férfiaknak elég smokingot viselni, a hölgyeknek illik hosszú ruhában megjelenni, ha az esemény protokolláris jellegű, akkor hosszú kesztyűt is illik viselni.

Alternetaive black tie: napjainkban egyre népszerűbb ez a kategória, amikor az urak esetében a smoking helyett egy elegáns fekete vagy sötét öltöny is viselhető, akár hosszú fekete nyakkendővel is. A hölgyek az alternative black tie mellé kevésbé ünnepélyes, akár kisestélyi ruhát is viselhetnek. Bálok esetében a hosszú ruha azért elvárás.

Étkezés

A bálok programja általában étkezést, táncot és műsort tartalmaz. A vendégeket minden esetben egy itallal üdvözlik, de az esemény további folyását az alkalom befolyásolja. Az étkezés lehet felszolgált vagy büféasztalos. Minden esetben ügyeljünk a mértékletességre, a tányérunkat ne pakoljuk tele, inkább többször fáradjunk a büféasztalhoz!

Viselkedési kisokos az érkezéstől a távozásig

Érkezés

A bálba illik pontosan érkezni, nem érdemes a késéssel magunkra vonni az figyelmet.

Öltözködés

Vegyük komolyan a szabályt: a kevesebb több! Az öltözékünk legyen ízléses, a dress code-nak megfelelő. A hölgyek sminkje, kiegészítői legyenek arányban a ruhával, és semmilyen esetben se lépjék túl a jó ízlés határát. Hölgyek számára kötelező a hosszú ruha, nyaklánc, fülbevaló (ha a ruha megengedi) és a magas sarkú cipő. Ne rontsuk el az összképet egy balerina, vagy egy kényelmes, szaladgálós cipővel! A harisnya szintén kötelező elem a hölgyeknek, ahol javasolt a fekete szín mellőzése, mert gyászos hangulatot kelt, ugyanakkor kerüljük a harsány, túl mintás harisnyákat is. Urak számára aranyszabály: a derékszíj a cipő, a zokni pedig a nadrág színével egyezzen.

A helyek elfoglalása

A bálokban a vendégeket az asztalukhoz kísérik. Általában baráti társaságok ülnek egy asztalnál, de gyakran előfordul, hogy párok érkeznek az eseményre. Az asztalhoz érve a férfi mutatkozik be először, majd mutatja be kísérőjét a társaságnak. A kézfogásos bemutatkozástól el lehet tekinteni, mert az asztalon nem illik átnyúlni, körbe menni pedig körülményes lehet. Amennyiben mégis körbe megy az újonnan érkező, az urak álljanak fel a kézfogáshoz, míg a hölgyek ülve maradva a kezüket nyújtsák üdvözlésre.

Az asztalnál a társalgás nem kötelező, mindenesetre kerülni kell az egészségi állapotra, vagyoni helyzetre, politikai és vallási hovatartozásra vonatkozó témákat.

Az asztalhoz leülve a szalvétát helyezzük át a tányér bal oldalára, ezzel jelezve, hogy a helyünket elfoglaltuk.

Amint elkezdjük az étkezést, a szövetszalvétát helyezzük az ölünkbe és tartsuk ott végig. Amennyiben elhagyjuk az asztalt, a szalvétát a tányér jobb oldalára helyezzük vissza.

Ha egy hölgyvendég feláll, illetve visszatér az asztalhoz, az uraknak illik felállni egy pillanatra. A hölgy partnere pedig a szék mozgatásával segítse a hölgy felállását, illetve helyfoglalását. Amennyiben egy hölgy kísérő nélkül érkezett, az asztalszomszéd veszi át a kísérő feladatait.

Tánc

A bálok központi eleme a tánc, így bálba menetel előtt illik elsajátítani a legalapvetőbb tánclépéseket.

Korábban a hölgyek táncrenddel báloztak, melybe a különböző táncokhoz beírták a fiatalember nevét, akinek a táncot ígérték. A hódításban legjobb esélyekkel rendelkező fiatalember általában a keringőt kapta.

Napjainkban már nincsen táncrend, a hölgyek felkérésre mennek táncba. Amennyiben egy hölgy nem óhajt táncolni, úgy a zene kezdetekor vegyen borospoharat a kezébe, ezzel jelezve, hogy az adott táncra nem szabad. Tehát uraim: ha egy hölgy eszik, iszik, társalog, nem illik táncra kérni! Manapság már nem kell feltétlenül minden asztalunknál ülő hölgyet megtáncoltatni, ha mégis fennáll egy ilyen szándék, akkor rövid meghajlással a kísérőjétől kell elkérni a hölgyet. Amennyiben a hölgy igent mond, az uraknak a jobbjukon illik a hölgyet a táncparkettre vezetni, majd a tánc befejeztével visszakísérni a helyére. Amennyiben a hölgy kosarat ad, azt ildomos tudomásul venni, viszont a hölgynek sem illene azt a táncot aztán másnak ígérni. Hölgyet a táncparketten lekérni nem szabad.

Amennyiben egy hölgy kér táncra egy urat, azt semmiképpen sem szabad visszautasítani. Itt is vannak kivételek: a bálban dolgozó pincéreket, szervezőket, muzsikusokat még hölgyeknek sem illik felkérni, amennyiben ez mégis megtörténik, úgy azt az úrnak vissza kell utasítania.

Viselkedés

Kulcsszó az elegancia. Mind megjelenésünkben, mind viselkedésünkben törekedjünk az eleganciára és visszafogottságra. Ez nem azt jelenti, hogy mereven kell viselkedni, sőt: a bál egy mulatság, ami alkalmat ad az ismerkedésre, a másokkal való fesztelen beszélgetésre. Mind az étkezés, mind a borozás kapcsán törekedjük a mértéktartásra.

A hölgyeknek nem illik keresztbe tett lábbal ülni, próbáljunk a térdeinket összezárva, lábszárunkat jobbra vagy balra döntve, vagy lábainkat bokánál összekulcsolva ülni.

Az urak számára javasolt a lábak laza, kis terpeszben való tartása ülés közben.

Az etikett feloldása

Éjfél után már engedhetünk a szabályokon. Ilyenkor már le lehet venni a nyakkendőt, a zakót.

Távozás

Éjfél előtt nem illik távozni. Távozáskor illik elköszönni az asztaltársaságtól és lehetőség szerint a házigazdától.

Mit ne tegyünk?

Kerüljük a feltűnősködést, a hangos beszédet, a rágógumizást. A táncparkettre ne vigyünk ételt, italt. A párok ne üljenek egymás ölében és mellőzzék a túlzott intimitást.

Ne ijedjünk meg: egy kis odafigyeléssel igazán kultiváltan fogunk viselkedni!

Aranybál

A Budafoki Dohnányi Zenekar az Aranybállal az aranykor báljainak hangulatát idézi. Fiatalos, lendületes, csillogó bálba hívjuk vendégeinket, ahol sztárvendégünk mellett a BDZ, a BDZ BigBand és a BDZ-ből alakuló egyéb formációk szolgáltatják a zenét. Műsoron az aranykor kedvelt zenéi, illetve korunk kedvelt zenéi. Egyedülálló estünkre szeretettel várjuk a gyakorlott és a kevésbé gyakorlott bálozókat is.

Ha ön szívesen menne egy zeneileg sokszínű, a bálok aranykorát idéző, mégis modern, izgalmas bálba, várjuk 2019. február 2-án a Pesti Vigadóban!

www.aranybal.hu

 

Az Aranybál programja

18:30-tól Regisztráció

19:00     Ajtónyitás, a vendégek helyre kísérése, üdvözlőital

19:30     Koncert

20:30     Vacsora

22:00     Nyitótáncok

22:40     Műsor

23:00     Tombola

23:20     Tánc

24:00     Éjféli meglepetés

01:00     Tánc

02:00     A bál vége

A bál díszvendége: Rost Andrea

Közreműködők:

Duna Művészegyüttes

Dohnányi Big Band

Swing a la Django

 

 

 

 

Forrás: Sajtóközlemény